Másnap pakolás és irány a vasútállomás restije, csak addig amig jön a vonat!
Gondoltuk, hogy "meglépünk" a nevünkön lévő fegyver nélkül! Ne keljen már azt állandóan tisztogatni!
A tisztek amúgyis a lövészetükön a sorállomány fegyverét használták, hogy ne keljen a sajátjukat tisztogatni!
Többször tapasztaltam.....
Ezért néha elhangzott akár hangosan is, hogy (Rohadjál meg a rangoddal együtt)! Nem szép de valamit levezetett bennünk!
Amint az előző írásomban is írtam, azért nem volt ott mindenki kretén!
Észrevették, hogy a "Harcikák" fegyver nélkül akarnak harcolni! (Úgy is lehet de akkor ezt nem próbálhattuk ki!).
Kijöttek az állomásra értünk és irány vissza! Csak azért nem kerültünk a "Szopó" ágra mert parancs volt, hogy oda kell érnünk időben!
Persze azért a "Cég" buszában a fejünket bele tették a seggünkbe !😱😱😱 ( Mi meg mint a kutya disznóöléskor... Nehezen
hallottunk és nem is értettünk semmit!)"
Ha nem így teszünk akkor "Porig" aláznak minket...
Ezt akkor nagyon értették a seregben... Megtapasztaltam amíg még "Riadt szemű ebihal" voltam!
Igen gyorsan tanultam és mivel fejlődő képes voltam, olyanokat vissza vertem a feletteseimnek,
hogy úgy 3 napig gondolkodtak rajta, hogy bekapják e vagy kiköpjék...
Többnyire bekapták mert nem volt retorzió...
Ezt én a mai napig "Tökélyre" fejlesztettem... Így sikerültem... Egyensúlynak kell lenni...
Bennem biztosan..
Fegyver nélkül akarnak harcolni! (Úgy is lehet de akkor ezt nem próbálhattuk ki!).
"Harcikák" !
Általam nagyon csípett törzsőrmester hívott így bennünket.
Ez nem gúny! Ő volt az egyetlen emberi lény akit ott bent tiszteltem!.
Abonyi T. Imre.... Ember volt.... Igazi... (...Ranggal a hátadon embert próbáló feladat...) Abban az időben is az volt...!
Úgy tudom, hogy a Somogy megyei Tab városában élnek rokonai... Azt is tudom, hogy már nincs közünk...
Szóval nem sok emberre tudtok "Tisztelni, Felnézni"...
Rá igen...
Ma persze nem tudom mi van a seregben...
A (Rangot) csak "Hivatalból" tudtam tisztelni!
Ez máig megmaradt nekem! Ha ranghoz nem érzem az "Embert", nincs az akit én tisztelnék....
Ő is így lehetett velem mert néha rám bízta a harcálláspont vezetését, ami azért kemény volt de kinyílott az értelmem tőle!
Köszönöm neki!
Valószínű, hogy sejthették mi lakozik bennem mert hosszú ideig nyomást gyakoroltak rám, maradjak a kötelékben.
Szép volt de nem az én világom!
Fegyver nélkül akarnak harcolni! (Úgy is lehet de akkor ezt nem próbálhattuk ki!).